Mindenek előtt szeretném megköszönni Noremának a gratulációt. De ezzel még koránt sem végeztem! Az Ő fantasztikus teljesítményéről sem szabad megfeledkeznünk!

Lehet, hogy nem hiszed el, de olyan boldog voltam, mikor Szendrei mondta, hogy bejutottál a döntőbe, hogy majdnem sírva fakadtam örömömben… Örülök, hogy azon a péntek délutánon rá tudtalak venni, hogy elgyere velem a versenyre, és hogy ezek szerint nem volt hiábavaló a Corvinák (kinek az eredeti példányok, kinek a számítógépre vitt változatok) tanulmányozása.

Ezúton is sok sikert kívánok Neked, kedves barátnőm és Szövetségesem a december 15-i döntőhöz!

H. Krisztina