Élesek
A Kedvesek után most itt vannak az Élesek. Kicsit... no mindegy, sok szerencsét az olvasásához.
Nem játszom
A vágy szilánkokra tört.
Az élesebb darabok megsebezték a hangot.
A tudat megerőszakolta az álmokat.
A kemény csönd véres nászukból fogant.
A színes dallam elvetélt.
Így. Nem is volt nehéz....
… meggyilkolni a lelkem, az érzéseim
csak papírra kell vetnem.
Hiába, a gyomor is visszaokádja,
ami romlottan került csatornáiba.
Szirmaim hullnak
hang folyik ereimben dallam táncol vérmesen
vad dobok szólnak szememben látod
letépett szirmaim
dübörgés
a duett egyre hangosabb halkabb
a lélek
ha lágyabb lehetne... félek
széttépsz
széttéplek
bár szeretnél(ek)
Napvirág
kezdek lenni, azt hiszem…
Ám a Nap nem süt nekem
kedvesen, az Eső nem öntözi gyökerem.
Fölöttem a sok szürke felhő kavarog.
Sötétben halványulok…
Nem bánom. Visszakerülök a földbe.
A lágy csöndbe,
melyből a zajos fénybe
egy csöpp magból születtem.
|