Az els� kar�csony n�lk�l�k

Semmi sem olyan, mint egykor volt. Minden megv�ltozott. Tal�n a kar�csony k�zeledt�vel a legnehezebb ezt tudom�sul venni.

M�r r�g bes�t�tedett �s az utcal�mp�k f�nye is kigy�lt mikor n�gyesben kil�pt�nk a var�zssuli kapuj�n, pedig m�g n�gy �ra sem m�lt el. T�len mindig kor�n s�t�tedik, tal�n ez�rt is szereti a fajt�m ennyire ezt az �vszakot. Ilyenkor hosszabb ideig vagyunk szabadok.

A mai volt az utols� tan�t�si nap az iskol�ban kar�csony el�tt, �gy mindh�rom bar�tomnak volt tennival�ja. Tara ilyenkor Ann�val k�sz�l�dik. Mindig megtartj�k az �nnep szinte szertart�sos rendj�t. Anya �s l�nya, m�g ha csak �r�kbefogadott is, egy�tt s�t, v�s�rol, aj�nd�kot k�sz�t, csomagol, f�t d�sz�t �s �r�l.

Norema jellemz�en az utols� napokra hagyta a bev�s�rl�st, �gy � ezt az est�t is k�l�nb�z� �zletekben �s baz�rokban fogja t�lteni. Ezen a ponton eszembe jutott Fea. Hogy mennyire fogja ezt �lvezni! F�leg a bev�s�rl�k�zponban… Tudom j�l, hogy nem szereti a t�meget �s a t�ld�sz�tett �zleteket – nem mintha ezek�rt a bar�ti k�r�mben b�rki is rajongana – de els� pr�b�lkoz�sra nem volt k�nny� a Hal�loszt�im egyik kapit�ny�t elk�pzelnem, amint a bar�tn�m aj�nd�kokkal teli sz�nes pap�rt�sk�k cipel�s�re k�rhoztatja �t.

A k�t l�ny ez�rt gyorsan b�cs�t vett t�l�nk, mi pedig Feleg�rral a t�rdig �r� h� ellen�re gyalog indultunk el az Orionis-k�ria fel�, hisz hatig m�g rengeteg id�nk volt. �tk�zben a sr�c mes�lni kezdett egy v�gtelennek t�n� t�rt�netet a m�sodkori kyrek �s a shajaran kapcsolat�nak v�ltoz�s�r�l az �rnyelfek �s a kyrek k�z�tt d�l� n�gysz�z �ves h�bor� puszt�t�sai miatt. Eg�sz �rdekes el�ad�s volt �s legal�bb nem a saj�t gondolataimra figyeltem. Tal�n ez volt a c�lja, ahogy mindenki m�snak is mostan�ban. Hogy feledtetni pr�b�lj�k velem, amit nem lehet, hogy ne hagyjanak elveszni az egyed�ll�tben.

Feleg�r m�r �pp befejezte a mes�j�t, hisz v�g�l a kyrek az utols� csat�ban, Erowionn�l legy�zt�k az �rnyelfeket, b�r nagy �rat fizettek a gy�zelem�rt. A h�t �si csal�db�l m�r csak egynek ragyogott tov�bb f�nyesen csillaga. Hihetetlen, hogy ennyi minden megmarad a fej�ben, csak a tananyag nem. �s a megbesz�lt id�pontok… Ezen meg�llap�t�somat azonban eszem �g�ban sem volt k�z�lni vele, helyette r�k�rdeztem ink�bb a Shajaur-pakli keletkez�s�re, mert tudtam, �gy ism�t egy v�gtelen t�rt�netbe kezdhet. Ha m�r megpr�b�l rajtam seg�teni, legal�bb es�lyt adok r�! Kezdetben nem tettem. Sosem tettem. El akartam menek�lni a vil�g, a r�m v�r� feladatok �s a saj�t �rz�seim el�l. De nem tehettem. A Hal�loszt�k h�s�gesek maradtak a Corvinus-h�zhoz �s engem uralkod�-hercegn�v� emeltek, fiatal korom ellen�re. A kl�n �l�re kellett �llnom, kezembe kellett vennem az abszol�t hatalmat �s ir�ny�t�st, valamint �rr� kellett lennem a fejetlens�gen �s l�zad�sokon. �s persze saj�t d�h�m�n, haragomon, elkeseredetts�gemen, f�jdalmamon, bossz�v�gyamon �s k�ts�geimen. Lehetetlennek t�nt, de a rengeteg seg�ts�ggel, amit kaptam siker�lt. Legal�bb is egy r�sz�k�n. Van, ami sosem fog elm�lni, mert bizonyos dolgokat k�ptelen vagyok feledni.

Mikor id�ig jutottam gondolataim sz�v�s�ben bar�tom hangja, ami eddig valahogy elker�lte, hogy fel is fogjam, visszar�ntott a jelenbe. Most viszont azzal volt gondom, hogy meg�rtsem, mi�rt is kell, hogy a v�r�s- �s a k�k holdnak is legyenek lapjai.

- �gy p�ld�ul a K�k Hold negyedik figur�ja a Cs�sz�r, m�g ennek V�r�sbeli ellent�tp�rja az Orgyilkos. �s itt hatalmas �rtelmez�sbeli probl�m�k ad�dhatnak, mert sokan Elf �j�szk�nt ismerik a lapot. Toronon k�v�l ugyanis �gy �br�zolj�k, �m ez elferd�ti az �si jelent�st. �rted, hogy ez mi�rt baj, Mere?

- Persze – b�lintottam, mintha minden vil�gos lenne. Nem akartam megs�rteni. Mindig figyelek, mikor mes�l, de ma egyszer�en nem ment. Kezdtem azt is megb�nni, hogy meg�g�rtem, elk�s�rem a b�tyj�val egy�tt az esti p�rbajra. A Salboux-ikrek h�vt�k ki a k�t Orionis fi�t, �m er�s a gyan�m, r�gi bar�ts�gukat tekintve, hogy az eg�szb�l csak egy hatalmas h�goly�csata lesz.

M�g miel�tt hosszasan ki kellett volna fejtenem, mi is a k�l�nbs�g az Orgyilkos �s az Elf �j�sz k�z�tt, egy csicserg� n�i hang „Hah�!” ki�lt�sa szelte �t a leveg�t a kivil�g�tott sug�r�t t�loldal�r�l. Loranne Wyatt �s Christopher Orionis egym�s kez�t fogva k�zeledtek fel�nk.

- Sziasztok – Feleg�rral egyszerre k�sz�nt�tt�k az �rkez� p�rt.

- Sziasztok – j�tt a felelet.

- Felk�sz�lt�l a csat�r, Chris? – tette fel a k�rd�st Feleg�r b�tyj�ra kacsintva, �m miel�tt az v�laszra nyithatta volna a sz�j�t, Loranne m�r k�zbe is kotyogott agg�d�, v�kony hangon.

- Mif�le csat�ra kedvesem?

- R�gi bar�taink h�vtak minket ma este, amolyan f�rfias sz�rakoz�sra. Nem neked val� dologra k�sz�l�nk kicsim.

A l�ny m�r �pp kikelt volna mag�b�l, hogy mi az, hogy valami neki t�l vesz�lyes, de most �n voltam a gyorsabb. Am�gy is szabadulni szerettem volna m�r a t�rsas�gb�l. Nem mintha b�rmi bajom lett volna vel�k, csak mag�nyra v�gytam. S�t�lni akartam a h�es�sben, hallgatni akartam az �nnepi k�sz�l�d�s apr�, jellegzetes hangjait vagy amint a j�t�kban elf�radt kisgyerekek a csomagokat cipel� sz�leiket k�rlelik, hogy vegy�k m�r fel �ket, �rezni akartam a forralt bor �s frissen s�lt m�zeskal�cs f�szeres illat�t, de legf�k�pp egyed�l akartam lenni.

- Ez esetben azt hiszem, �n is elb�cs�zok t�letek. Mindegyik�t�knek b�k�s, �ldott kar�csonyi �nnepet k�v�nok, szilveszterig pedig m�g rem�nyeim szerint tal�lkozunk.

- Neked is Mere. Ha adhatok egy tan�csot, oszd meg valakivel az �nnepet. – mondta Feleg�r majd b�cs�z�ul puszit nyomott az arcomra. Christopher csak b�lintott. �t m�g alig ismertem. Tal�lkoztam m�r vele b�lokon, de ott mindig Loranne-el volt, �n pedig nem sz�vesen zavarok meg szerelmeseket.

- Akkor �n is veled megyek! – sz�lalt meg a l�ny hirtelen. B�cs�z�ul megcs�kolta bar�tj�t egy „Je t’aime pour toujours” k�s�ret�ben, majd ism�t fel�m fordult. –M�r �gyis olyan r�g besz�lgett�nk egy j�t utolj�ra.

Ennyit arr�l, hogy egyed�l maradhattam volna v�gre, �s beles�ppedhettem volna cseppet sem vid�m gondolataimba. Loranne mellett ezt nem tehettem meg. Tudtam r�la, hogy k�m, �gy vigy�znom kellett m�g a k�sza gondolataimra is. Alapj�ban v�ve aranyos l�ny lenne, de ambici�zus term�szet�b�l kifoly�lag viselked�se n�ha arrog�ns, illetve nem mindig vesz�lytelen a t�rsas�ga. Elindultunk h�t a kar�csonyi f�nyekben f�rd�z� utc�n, mik�zben teljesen h�tk�znapi, �s emberi t�m�kr�l besz�lgett�nk, mint iskola, pasik, var�zslatok, kar�csony, Norema… Pontosabban � csacsogott folyamatosan, �n pedig n�ha k�zbevetettem egy-egy ’igen’-t, ’term�szetesen’-t vagy ’pontosan’-t. Ha k�rd�st tett fel, r�viden v�laszoltam, majd igyekeztem hamar visszak�rdezni. Arra sem figyeltem igaz�n, hogy merre visz az utunk… Saj�t gondolataimba mer�ltem ism�t, �s egyre kisebbnek, mag�nyosabbnak �s v�dtelenebbnek �reztem magam.

Csak akkor eszm�ltem r�, hogy merre is j�runk, mikor n�h�ny l�p�snyire t�l�nk kiny�lt egy kis faajt� halk csilingel�s k�s�ret�ben �s k�t l�ny l�pett ki rajta. Finom teaillat �radt az utc�ra a nyomukban. Ann�l a teah�zn�l j�rtunk, ahova el szoktam k�s�rni Tar�t �s Norem�t n�ha. Olyankor mindig el�cs�rg�k mellett�k, hallgatom a l�gy zen�t �s elmer�l�k a k�l�nb�z� egzotikus, b�d�t� illatok felh�j�ben, m�g �k teak�l�nlegess�geket iszogatnak �s s�tem�nyeket r�gcs�lnak.

- Nem megy�nk be �s iszunk valami meleget? �n m�r teljesen �tfagytam. – ind�tv�nyozta Loranne �s m�r indult is befel�. ’Nagyon illetlen lenn�k, ha most itthagyn�m?’- t�n�dtem magamban, majd lek�zdve a cs�b�t�st �n is bel�ptem a kis helyis�gbe, b�r bef�szkelte mag�t az agyamba egy m�sik k�sza gondolat is… Egyre ink�bb v�gytam m�r a sz�momra is ihat�, meleg folyad�kra. Tal�n a s�t�tben �szre sem venn�k… Na mindegy, m�gis csak Norema h�ga.

Ink�bb k�vettem �t az egyik h�ts�, t�k�rfal� helyis�gbe, ahol puha p�rn�kba s�ppedve, sercegve �g� m�csesekt�l �vezve kezdet�t vette a bar�tn�i csevej. Legal�bbis mindenki m�s sz�m�ra ez l�tszott, ugyanis egy egyszer� kend�z� b�b�jt bocs�tott r�juk a l�ny. Ne k�rje senki t�lem, hogy felid�zzem az eg�szet pontosan, �gysem siker�lne. Odakinn Norem�n�l hagytuk abba, �gy onn�t folytattuk. Hamarosan r�terel�d�tt a sz� a Sz�vets�gre, leg�jabb d�nt�seinkre, terveinkre, majd a v�mp�rok kl�nj�ra. Tekintet�ben egyszerre �lt neg�des mosoly �s moh� k�v�ncsis�g mik�zben szel�d, �rdekl�d� hangon k�rdezgetett �ll�spontomr�l a leg�jabb lycanek elleni mer�nyleteket illet�en, hogy mik�nt boldogulok a vezet�ssel j�r� feladatokkal, kiknek a t�mogat�s�ra sz�m�thatok felt�tlen�l, mennyire �rzem magam egyed�l, �s hogy hogyan viselem a sz�leim hi�ny�t, �pp most, kar�csony idej�n.

Ez volt az a pont, amikor m�r �gy �reztem, nem b�rom tov�bb. Hogy ki kell szabadulnom, mert k�l�nben olyan tettre ragadtatom el magam, amit k�s�bb esetleg megb�nok. Fel akartam �llni, �s el akartam futni az eg�sz vil�g el�l, mindent �s mindenkit magam m�g�tt hagyva. Alighanem Loranne is �szrevette a hirtelen v�ltoz�st, mert megk�rdezte, hogy j�l vagyok-e. M�r nem eml�kszem, mit v�laszoltam neki, �s hogy milyen indokkal hagytam ott, de mennem kellett. �gy �reztem, ki kell jutnom onnan.

Nagyj�b�l f�l �r�val k�s�bb m�g mindig a hidegben �s h�es�sben s�t�ltam, teljesen c�ltalanul. Semmi kedvem nem volt hazamenni, j�l tudtam, senki sem v�rna. A kar�csonynak olyan �nnepnek kellene lennie, amit a csal�dok, �s azok, akik szeretik egym�st egy�tt t�ltenek, boldogok �s vid�mak. Nekem mi�rt nem adatik meg egyik sem?! M�g Avraam sincs itt velem…

�m ezt a kijelent�semet �rz�keim egyre er�teljesebben kezdt�k megc�folni. �pp el�gszer osztottuk meg m�r v�r�nket a lakoszt�lyom v�ggyal �s k�jjel �tsz�tt s�t�tj�ben ahhoz, hogy meg�rezzem ha a k�zelben j�r. Megindultam h�t a v�rem szav�t k�vetve mik�zben elt�ntek a k�lvil�g zajai illatai, sz�nei, melyek eddig lek�t�tt�k �rz�keimet. �gy meg sem h�kkentem mikor bel�ptem a feld�sz�tett �s kivil�g�tott bev�s�rl�k�zpontba, majd a mozg�l�pcs� felvitt a m�sodik emeletre. Megfordultam �s el�gedett mosollyal nyugt�ztam, hogy hamarosan m�gis csak c�lba �rek. Ott volt a f�rfi akihez �rz�keim h�vtak, nem messze t�lem laz�n egy korl�tnak t�maszkodva. H�feh�r b�re �les kontrasztban �llt fekete b�rkab�tj�val �s �bensz�n haj�val, szemeit pedig szint�n fekete napszem�veggel �vta a neonf�nyekt�l. �m mikor elindultam fel� �pp akkor egy m�sik l�ny is kil�pett a legk�zelebbi �zlet ajtaj�n �s boldog mosollyal az arc�n l�pett oda Avraamhoz.

- V�gre megvan az utols� hozz�val� is a b�jitalhoz amit Mer��knek… - itt azonban f�lbeszak�totta a mondatot Norema, mert hogy � volt az, b�r m�g �gy sem �rtettem a szitu�ci�t teljesen. Mivel m�r megl�ttak, nem volt m�s v�laszt�som, odal�ptem hozz�juk.

- Sziasztok – k�sz�nt�ttem �ket – milyen b�jitalban mesterkedsz kisasszony? – Mik�zben ezt k�rdeztem egy m�sik k�rd�st is feltettem, hangtalanul, a mellett�nk �ll� f�rfinek. Magyar�zatot k�rtem t�le, hogy mi�rt van itt �, �s hol van az ikertestv�re. Mert tudtommal Fe�nak illene most Norem�t k�s�rgetni… V�laszt persze nem kaptam, csak egy cinkos, sokat sejtet� f�lmosolyt… Meg hogy legyek sz�ves ne leplezzem le. �s m�g azt mondj�k, hogy �n vagyok az uralkod�, � pedig a test�r�m

- Tudod, csak arra gondoltam, hogy neked �s Tar�nak csin�lok egy kis meglepet�st a szilveszteri bulira. – v�gta ki mag�t a bar�tn�m.

- M�r alig v�rom – feleltem, nem kis �llel a hangomban. Zavart, hogy egyik�k sem az igazat mondta.

- Nem volt�l t�l meggy�z�…

- Ahogy te sem.

- Ok�, nyert�l, nem mondtam teljesen igazat. De akkor is meglepinek sz�nom. Hidd el, a v�g�n �r�lni fogtok neki. Mindketten.

- Tara �s �n is?

- H���t…..

- Igen?

- Semmi.

- Rendben, akkor b�k�n hagylak. �gysem mondod el, ha nem akarod…

- �r�l�k, hogy r�j�tt�l.

- Akkor viszont �n nem is zavarlak tov�bb, gy�rtsad csak a kis konspir�ci�s elm�leteidet. �s ha addig nem besz�ln�nk, legyen sz�p kar�csonyod. – b�cs�ztam Norem�t�l.

- Neked is Mere.

Ezzel otthagytam �ket is, mint a mai este sor�n m�r oly sok m�s embert. M�r v�gk�pp nem tudtam, mit is akarok, mire is v�gyok. Ism�t c�ltalanul indultam mag�nyos utamra. H�t ez az �n sorsom? Vajon �gy lesz ez most m�r mindig?

Kint voltam a szabadban. M�g mindig esett a h�, egyre hidegebb lett �s m�r cs�p�sen f�jt a sz�l. Gyeng�bbnek �s f�radtabbnak �reztem magam mint eddig b�rmikor is. Meg sem �reztem Avraam k�zeled�s�t, csak akkor vettem �szre, mikor halkan f�ldet �rt mellettem.

- K�v�ncsi vagy m�g a v�laszomra, �rn�m? – k�rdezte a megszokott hamis f�lmosollyal az arc�n, amivel tudja j�l, hogy mindig csat�t nyer. Nem v�laszoltam, csak felemeltem a fejem, hogy tal�lkozzon a tekintet�nk, majd picit megr�ztam. Ekkor m�g k�zelebb l�pett, eg�szen k�zel. �tfogta a derekamat, �n a nyaka k�r� fontam karjaimat �s egym�shoz simul� testtel kezdt�nk emelkedni mik�zben ajkaink gyeng�d cs�kban forrtak �ssze.