mennyivel b�lcsebb volna f�lre�llni, hagyni, had �sszon el az eg�sz az �rral. kintr�l a partr�l figyelni, ahogy megfulladnak benn a v�zben. nem fogok m�st csin�lni. �n ki�szok, nem hagyom magam megfullasztani. m�r �gy is �pp el�g vizet nyeltem, ami m�r �pp el�gg� a hal�l sz�l�re sodort. de most j�tt el az id�, hogy okos legyek, �s ne folytassam tov�bb a sz�nalmas verg�d�st a leveg��rt, �s �let�rt k�zdve. m�g egy v�gs� er�fesz�t�s, ami tudom, a legf�jdalmasabb �s legnehezebb lesz a vil�gon, �s �jra kontroll al� ker�l a kezem, l�bam, �s �szni fogok tudni, ki a part fel�, ahol a megnyugtat� semmi v�r.
j� volt fulladozva beleveszni a nem-tud�s �r�m�be, a kisz�m�thatatlanba. mikor nem tudod, hogy meghalsz-e, vagy m�g tud-e a karod csapni kett�t, vagy v�gleg a m�lybe ker�lsz. j� volt. de el�g volt. nem akarom tov�bb csin�lni. egyet akarok. a partr�l h�tat ford�tani azoknak, akik m�g kitart�an fuldokolnak, �s elindulni, a tal�n soha meg nem sz�n�, tompa �ress�g fel�.