az jutott eszembe, olyanok vagyunk, mi ketten, mint a szappan bubor�kok… hajlamosak azt hinni r�nk, hogy �tl�tsz�ak vagyunk, pedig b�rmilyen sz�gb�l akarnak rajtunk �tl�tni, sosem fog siker�lni. a nap f�nye megt�rik rajtunk, gy�ny�r�, ezersz�n� sziv�rv�nnyal meglepve a vil�got, amelyre m�g tal�n mi magunk sem sz�m�tottunk. hirtelen sz�let�nk, �s �gy is m�lunk el. el�g egyetlen rossz mozdulat, egy apr� ki�ll� t�ske, �s m�ris elt�nt�nk, mint aki sosem volt, milli�nyi kis bubor�k cseppecsk�vel aj�nd�kozva meg azokat, akik megmaradtak ut�nunk.
�s pont �gy forrunk �ssze, mint a bubor�kok. lassan, nagyon lassan k�zel�t�nk egym�s fel�. �s mikor m�r kell�en k�zel �r�nk egym�shoz, valamilyen �rthetetlen sz�v�er�, valamilyen m�gneses vonz�s k�vetkezt�ben egym�sba kapaszkodunk, �s �sszen�v�nk. �s eggy� v�lunk. el tudod k�pzelni azt a fantasztikus beteljes�l�st? azt a hihetetlen euf�ri�t? �n m�g pr�b�lom felfogni, �s a k�pess�geim birtok�ban szavakba �nteni ezt az �rz�st, de azt hiszem, erre nincsenek szavak, nincs r� magyar�zat, nincs r� megfelel� m�d, hogy ezt b�rmilyen form�ban is ki lehessen fejezni… �s ha k�t bubor�k �sszekapcsol�dott, m�r nem lehet �ket sz�tv�lasztani, tal�n sosem. pr�b�ltad m�r? ugye, hogy nem siker�lt?! legal�bbis �gy nem, hogy mindkett� �ps�gben maradt volna. ugye, hogy �gy volt?!

v�gyom erre. �szt�nb�l, f�j�n, l�lekt�p�zva v�gyom r�. ha nem t�led, h�t m�st�l. de �gy �rzem meg kell kapjam, mert k�l�nben �gy t�n�k el, mint egy mag�nyos kis szappanbubor�k, minek nem volt id� egy t�rsat f�jni az �let hatalmas bubor�kf�j�j�b�l.