Felkenem a fekete fest�ket, s mosolyogva �dv�zl�m a Hal�lt. Ismerj�k egym�st j�l. R�g volt tal�lkoz�s, s a viszontl�t�s szinte kellemes... Nem akar elvinni, hi�ba gy�zk�d�m. Szeret velem, �l�vel, besz�lgetni: hasonl�ak vagyunk. L�tjuk, amit az elkend�z�ttek sosem vesznek �szre. A sz�ps�get az elm�l�sban. A felesleges er�fesz�t�st a t�bb�rt, a boldogs�g�rt. Szeg�ny szerencs�tlenek. Nem tudj�k, hogy amit keresnek �nmagukban van. S a term�szetben. A p�nzben kutatj�k, italban, j�t�kban, szexben. De m�g a lelk�k nem nyugszik, nem fognak �r�lni. Semminek. M�g egym�snak se.

S mi j�tszuk a r�gi j�t�kunk: lebesz�l. Az �letre tan�tott meg �, egy�tt sok igazs�got fedezt�nk fel. "Ha elvinn�l, mindig egy�tt lehetn�nk!" "Ha elvinn�lek, Neked tov�bb kellene l�pned... s elvesz�ten�lek."

Kiford�tom magamb�l a lelkem, hogy l�sd minden rov�tk�j�t, az �r�m�t, amiben r�szem volt Veled, a b�natot, amelyet okozt�l. Lecsupasz�tom magam, odadobom, l�ss�k, L�SD! mindenki elfordul, mint a sebes�ltt�l, kinek a karambolban kifordultak a belei, s pr�b�lja tartani, visszanyomni, hogy ne legyen v�ge sz�nalmas �let�nek. Az utols� pillanatok, s egyed�l fuldoklik �nn�n v�r�ben, EGYED�L! mert senki nem seg�t a haldokl�knak. T�l sok f�jdalmat l�tn�nak a hom�lyosul� szemben. F�lnek, mert tudj�k: saj�t elm�l�suk l�tn�k. Otthagynak