van egy hely ebben a vil�gban, ami m�r soha t�bb� nem lesz k�z�mb�s sz�momra. mindig �gy fogok r� eml�kezni, mint a hely, ami a legt�bbet ny�jtotta nekem. ott volt, ha baj volt, ha �r�ltem. ha s�rtam, ha t�ncoltam. ott volt, ha egyed�l voltam, ott volt, ha t�rsas�ggal. ott volt, ha s�t�ltam, ott volt, ha �ltem, ha fek�dtem, ha gondolkodtam, ha hint�ztam, ha elb�jtam, ha kit�ntem, mindig, mindig ott volt nekem. itt �lek egy �ve, �s k�t �s f�l h�napja. ez a v�ros szeged. soha nem voltam m�g itt azel�tt, hogy egyetemre ker�ltem volna. az els� tal�lkoz�s alkalm�val m�r r�gt�n beleszerttem. az�ta is tart a k�lcs�n�s szeretet.

�s ez a v�ros tehet arr�l, hogy ma boldog vagyok. ez a v�ros befogadott egy fi�t, teli �lmokkal, kusza �rz�sekkel, d�nt�sek t�mkeleg�vel, feln�tts�g�rz�ssel, b�szkes�ggel, �s egy git�rral a h�t�n. ez a fi� ma r�m gondol. ez a fi� az �n szerelmem.

mikor egy�tt r�juk az utc�kat cs�ndben, vagy �ppen nevetve, vagy morcosan, vagy szerelmesen, k�zenfogva, vagy �t�lelve, leveleket �gig rugdosva, vagy v�zparton kavicsokat dob�lva, n�ha tisztelettel ad�zunk a helynek.

azt�n egy�tt figyelj�k a vonatbalakb�l a f�lelmetes sebess�ggel tovarep�l� t�jat, ami az eg�szen naps�t�ses d�lut�nban hirtelen k�cos �rnyalatokkal telik meg, majd bes�t�tedik, �s mindenen elterpeszkedik az �jszaka fekete kab�tja. egym�s v�ll�n alszunk, l�gy zene sz�l az � jobb, az �n bal f�lemben. t�volodunk a v�rosunkt�l.

fejb�l tudjuk, h�nyat kell aludnunk a k�vetkez� viszontl�t�sig. ezek fontos dolgok.

mikor �jb�l le�r�nk m�r szinte unott k�z�nnyel fogadn�nk az ugyanolyan p�lyaudvart, a villamosmeg�ll�t, a sok b�r�nd�s egyetemist�t, akik mind �tfagyva v�rakoznak a legk�zelebbi j�ratra az alb�rletig. megszokott ritmus, semmi k�zbeavatkoz�s. a vezet� �lmos arca, a villamos nyikorg�sa, az �tjelz�t�bl�k, mind egyform�k. nek�nk m�gis t�bbet jelentenek.

a helyet, ahol r�lelt�nk a boldogs�gra.