A tibeti kaland

Azokban a hetekben a Hal�loszt�kat egyetlen dolog foglalkoztatta: Daneel Caleon, a rejt�lyes idegen felbukkan�sa, akit a hercegn� Oltalmaz�nak nevezett. A f�rfir�l �gy h�rlett, vesz�lyes gyilkos, Avraam viszont azt �ll�totta, k�z�ns�ges csal�. Avraam am�gy is nehezen em�sztette meg, hogy Mekare megismerked�s�k napj�n halhatatlant csin�lt az elviselhetetlen fiatalemberb�l, s az�ta folyamatosan kereste az alkalmat, hogy leleplezze �t valamik�ppen. Csal�.

A rendk�v�li tan�cskoz�s - melyet Norema Wyatt jelentett be - kap�ra j�tt neki, s most, ahogyan a t�bbi megh�vottal a nagy tan�csteremben �cs�rg�tt, �gy v�lte, el�rkezett az id�.

- H�lgyek, Avraam, k�sz�n�m, hogy pontosak voltatok - �llt fel Mekare Corvinus a hatalmas k�r alak� faasztal mell�l, melyn�l helyet foglaltak. A Hal�loszt� eln�zte a l�ny pomp�s alakj�t, s a v�ll�ra oml� fekete hajf�rt�ket. „T�k�letes, mint mindig” - gondolta szem�gyre v�ve az egyszer�, de rafin�lt szab�s� fekete selyeminget, melyet a l�ny hanyagul t�rt az ugyancsak fekete nadr�gba.

Tara b�lintott, Norema dobolni kezdett az ujjaival az asztal lapj�n. A hercegn� folytatta:

- Bizony�ra tudj�tok, hogy szeretett var�zsl�nkat, Feleg�rt fogs�gba ejtett�k.

Avraam el�rehajolt.

- Nekem ez �j. Hol t�rt�nt �s ki tette?

- Tibetben, egy szerzetes. Migzang rinp�cse - felelte Mekare.

N�h�ny m�sodpercnyi d�bbent csend ut�n egyszerre robbant ki bel�l�k a nevet�s. M�g Avraam is elmosolyodott. Tara karmait m�lyesztette a f�ba �s a fej�t r�zva vihogott.

- Ez � - mondta Norema. - Szavamra mondom, csod�lkoztam volna, ha nem keveredik bajba. De mit keresett Tibetben?

- A megvil�gosod�st - h�zta el a sz�j�t a lycan-l�ny.

- Ak�r �gy is felfoghatjuk - b�lintott Mekare. - �n k�ldtem �t oda egy tekercs�rt, amely egy �si var�zslat le�r�s�t tartalmazza.

- �s hogyhogy nem tudott Feleg�r megbirk�zni a feladattal? - k�rdezte Tara.

- T�rgyalni ment - v�laszolta a hercegn�. - De nem fogadt�k t�rt karokkal. Most egy cell�ban van.

- Ha j�l �rtem, ki kell szabad�tanunk... - kezdte Norema, de Avraam k�zbev�gott.

- �n megyek. Daneel pedig velem j�n.

- Azt hittem, ki nem �llhatj�tok egym�st - sz�lt Tara. Mekare k�v�ncsian n�zte a Hal�loszt�t.

- J�l meggondoltad? - k�rdezte. A f�rfi �llta a tekintet�t. - Nos, rendben. Az els�dleges feladat term�szetesen Feleg�r kiszabad�t�sa. Meg kell mondjam azonban... - �s itt jelent�s�gteljesen Avraam szem�be n�zett - nagyon, nagyon sok j� pontot fog szerezni n�lam az, aki a tekercset az asztalomra helyezi.

***

Amikor Avraam t�j�koztatta a feladatr�l, Daneel figyelmesen v�gighallgatta, majd visszat�rt a szob�j�ba, hogy �sszeszedje a felszerel�s�t. Amire ezen fel�l sz�ks�g van, azt majd a helysz�nen beszerzik - most a k�sleked�s megengedhetetlen luxus, mely Feleg�rra n�zve v�gzetes lehet.

Miut�n Mekare elb�cs�zott t�l�k, �tra keltek a v�mp�r hercegn� k�t�l�ses Mirage vad�szrep�l�j�vel, melyet Avraam k�nnyed�n vezetett.

- Te csak n�zd a felh�ket - tan�csolta Daneelnek. A fiatal v�rsz�v� a fej�t r�zta �s egy val�sz�n�tlen�l vastag k�tetet lobogtatott meg id�sebb t�rsa orra el�tt.

- Ezt fogom tanulm�nyozni - mondta.

- K�nyvmoly - sz�rte a sz�t a fogai k�z�tt a Hal�loszt� �s t�bbet nem foglalkozott az �ggyel. Biztosan megint valami �r�lt fantasy, terjedelm�b�l �t�lve minimum a Gy�r�k Ur�t �s a Narnia Kr�nik�it szerkesztett�k egybe, �m az sem kiz�rt, hogy m�g Harry Potter is belef�rt.

Daneel felcsapta a k�nyv fedel�t, s mik�zben a rep�l� emelkedett, olvasni kezdett.

„Tanuljunk egy�tt tibeti�l. Az els� sz�t�l az anyanyelvi szintig.”

***

M�sztak. T�volr�l szeml�lve k�t kis pont csup�n az irdatlan sziklafalon. Persze az �jszaka megnehez�tette volna az esetleges szeml�l�d�k dolg�t. Daneel volt feljebb, �vatosan araszolt el�re, mik�zben r�gz�tgette a karabinereket �s �tf�zte rajtuk az er�s k�telet. Araszoltak... m�gis gyorsabban haladtak, mint a leg�gyesebb hegym�sz�k valaha is. A meredek fal tetej�ig �r�kba telt feljutni. Onnan, ahol most tartottak, j�l l�tszott a kiugr� szirt, amit el kell �rni�k. Daneel �gy �t�lte, hogy b�ven napkelte el�tt feljutnak.

Pontosabban... hogy � feljut.

El�rkezett az id�.

- Mi�rt �llt�l meg? - �rdekl�d�tt Avraam a k�telet fogva, l�b�val t�masztva meg mag�t egy kiugr� szikl�n.

- Szerelmes vagy Mekar�be - mondta Daneel �s ereszkedni kezdett.

- Tess�k? - k�rdezte a Hal�loszt� meglepetten. V�laszul Daneel - gondolatai erej�vel - massz�v k�kocka k�p�t vet�tette Avraam elm�j�be.

- Err�l meg honnan tudsz? - ny�gte ki a f�rfi. Addigra a fiatalabb le�rt hozz�, s miut�n megkapaszkodott, bal talp�t puh�n, szinte f�lt� gonddal Avraam mellkas�ra helyezte.

- Mit... - ennyit tudott mondani a Hal�loszt�, miel�tt Daneel ler�gta �t a k�t�lr�l.

- Buffy, mi?! - �v�lt�tt ut�na. - Van Helsing? Nosferatu?

A zuhan� Avraamot elnyelte a s�t�ts�g, de Daneel folytatta.

- K�rtelek, hogy add meg a Velenc�ben �l� v�mp�rok el�rhet�s�g�t. Erre tudod kihez kapcsoltak, amikor h�vtam a t�led kapott sz�mot? Lugosi B�la unok�j�hoz! �s az e-mail c�m?! Eddie Murphy�! Kaptam t�le egy dedik�lt p�l�t �s k�t mozijegyet a V�mp�r Brooklynban d�szel�ad�s�ra! Hallod, te barom?!

Nagyot s�hajtott. Avraam biztosan alaposan �ssze fogja t�rni mag�t. Meg�rdemli.

Visszafordult, hogy tov�bb m�sszon. Avraam ott �cs�rg�tt f�l�tte n�h�ny m�terrel egy kisz�gell�sen, balj�val a k�telet fogta, jobbj�ban k�st tartott.

- Fea...? - rem�nykedett Daneel.

- Kihez besz�lt�l az el�bb? - �rdekl�d�tt a Hal�loszt�. - De v�rj csak... lenne egy fontosabb k�rd�sem. Lel�kt�l a m�lybe. Te nem tudod, hogy mi lebegni is k�pesek vagyunk?

- Hogyan? - k�rdezte Daneel.

- Lehetetlen, hogy Mekare nem eml�tette - mondta Avraam a fej�t cs�v�lva, majd hozz�tette: - Tizen�t m�sodperced van, hogy megtanulj rep�lni.

Daneel feln�zett, sz�j�t csak �rdes h�rd�l�s hagyta el, mik�zben t�rsa a k�telet nyisz�lta. Hirtelen esz�be villant, mit mondott neki Mekare, miel�tt �tnak indultak.

- Vigy�zz magadra, h� Oltalmaz�m. Ha majd visszaj�ssz, megtan�talak rep�lni.

Daneel Avraamra n�zett.

- Azt hittem, csak tr�f�l!

Az id�sebb v�mp�r r�szv�ttel n�zte.

- Nagyot fogsz esni - mondta.

- Ne m�...

A k�t�l pattant egyet, olyan hangot hallatva, mintha pusk�t s�t�ttek volna el. Daneel zuhanni kezdett. Avraam k�vette.

- Nem bonyolult - harsogta t�l a szelet �s t�rsa �v�lt�s�t. - Csak pr�b�lj ellazulni. A lebeg�shez emelkedett lelki�llapot kell. Szinte transzcendent�lis �lm�ny.

Daneel torkaszakadt�b�l kiab�lt seg�ts�g�rt. A f�ld gyorsan k�zeledett.

- Menni fog - b�ztatta Avraam, de m�r nem volt biztos benne, hogy j� �tlet hagyni lezuhanni Daneelt. M�g � sem tudta, t�l�lhet-e a v�mp�r ekkora zuhan�st. Mi lesz, ha sz�thasad az �les szikl�kon?

Mintha csak f�lelm�re j�tszana r�, az Oltalmaz� - ism�t telepatikus �ton - egy d�h�ng� Mekare Corvinus k�p�t sug�rozta Avraamnak. Mi az ott a hercegn� kez�ben? Egy t�r... igen-igen �les, hossz� heggyel...

K�romkodva kapta el Daneelt alig n�h�ny sz�z m�terrel a talaj felett, majd emelkedni kezdett vele. Daneel arra gondolt, hogy tal�n Lois �s Clark �lhettek �t hasonl�t, de ezt m�r nem merte hangosan kimondani, mert tudta, hogy akkor Avraam - k�vetkezm�nyek ide vagy oda - azonnal ledobn�.

Hamar fel�rtek a szirt tetej�re.

- Mi�rt nem csin�ltuk ezt m�r hamarabb? - k�rdezte Daneel d�h�sen.

- Nem akartam haszn�lni az er�met. Tudod, vannak, akik meg�rzik az ilyesmit. De most, h�la neked, lehet hogy oda a diszkr�ci�. Amit most tettem, olyan, mintha jelz�rak�t�t l�ttem volna az �gbe.

- Ha tudom, hogy ilyen egyszer�en is fel lehet jutni, m�r hamarabb ler�gtalak volna - mondta Daneel �s els�v�tett Avraam mellett, miel�tt az nekironthatott volna. A Hal�loszt� k�vette.

- Azt hiszem, m�gis meg�l�m. Mekare meg fogja �rteni - morogta.

A Hold �s a csillagok sejtelmes f�ny�ben lassan kirajzol�dott el�tt�k a kolostor monument�lis t�mbje. A s�lyos, k�tsz�rny� vaskapu z�rva volt, a falak magasak, de Daneel m�r tudta, mi a teend�. Engedelmesen meg�llt a fal t�v�ben, �s v�rta, hogy Avraam �tr�p�tse f�l�tte. K�zben olyan �l�nk pimaszs�ggal n�zte t�rs�t, amit�l annak megint kedve lett volna itt �s most v�gezni vele. Ehelyett azonban felkapta �s �tlibbent vele a fal f�l�tt.

A bels� udvarr�l t�bbfel� is kisebb-nagyobb �p�leteket l�ttak. Daneel az egyik legd�szesebbre mutatott.

- Ott lesz Feleg�r.

- Mib�l gondolod?

- L�tod az oldal�n azt a sok groteszk szobrot? Az a d�monfal. Arra val�, hogy t�vol tartsa a gonosz szellemeket. Vagy... �ppens�ggel... hogy bez�rja �ket oda.

- Teh�t azt mondod, az lesz a b�rt�n?

- Eg�szen biztos.

- Megpr�b�lhatjuk - s�hajtott Avraam, azon t�n�dve, hogy t�nyleg kics�szott-e a kez�b�l az ir�ny�t�s. De h�t egy�ltal�n... mit keresek �n Tibetben?

Daneel ek�zben m�r el is t�nt az �p�let belsej�ben. Avraam k�vette. Dohos, s�t�t folyos�n haladtak egyre el�re. Hirtelen meg�t�tte a f�l�ket a hang, ahogyan k�vek cs�sznak el egym�son, azt�n vaks�t�t lett a j�ratban.

- Ez meg mi? - k�rdezte Avraam.

- Ajt�k.

- Vagyis...?

- Fogs�gban vagyunk.

Daneel m�gis �rzett enyhe l�gmozg�st, ami arra utalt, hogy szell�z�rendszer m�k�dik a j�ratban. Feltehet�en nem mesters�ges. Meg is tal�lta a kis lyukakat, amelyeken kereszt�l friss leveg� �radt be - az term�szetesen nem volt kiz�rt, hogy egy helytelen l�p�st k�vet�en ugyanezekb�l a ny�l�sokb�l nem fognak m�rgezett hegy� d�rd�k kicsap�dni.

Fontosabb volt azonban, hogy a l�gmozg�ssal emberi hangok is eljutottak hozz�.

- Ez a L�tusz Testv�ris�g! - ki�ltott fel �r�mmel.

- Tess�k? - k�rdezte Avraam a s�t�tben.

- V�rj, lennie kell itt valahol egy rejtekajt�nak...

Ezek voltak Daneel utols� szavai, azt�n csend lett. Nagy csend.

- Daneel? - mondta Avraam. - Daneel! Daneel Caleon!

V�gigtapogatta a sz�k folyos�t, �s hamar r�j�tt, hogy egyed�l van. Megtal�lta a lyukakat, s f�l�t r�juk tapasztva hallgat�zott. Meg is hallotta a v�mp�r hangj�t.

- Tath� haiijuna math�.

A felelet ugyanilyen �rthetetlen volt, de a hangs�ly�b�l �gy s�t�tt a tisztelet, hogy Avraam szinte l�tta a Daneel el�tt f�ldig hajl� szerzeteseket.

Most megint a v�mp�r besz�lt, lassan, de teljesen foly�konyan kenve a tibetit. N�ha meg�llt, nyilv�nval�an a szavakat kereste. A hangja er�s volt, parancsol�.

Ez lenne az a Daneel, aki �n ismerek? - t�n�d�tt a Hal�loszt� �s most el�sz�r gondolt arra, hogy tal�n t�vedett az Oltalmaz� k�pess�geivel kapcsolatban. Hiszen innen is kijutott, m�g � nem leli azt az �tkozott kij�ratot. �s honnan tud tibeti�l?

Daneel hangj�t most k�zvetlen�l a f�le mellett hallotta. A f�rfi az egyik lyukon kereszt�l besz�lt hozz�.

- N�zd, az a kis j�rat, amelyben vagy, val�j�ban egy rafin�lt felvon�, ami hamarosan Feleg�r cell�j�ba ereszkedik. Ott egy darabig egy�tt lesztek. Ha a lift elindul lefel�, az �r�k m�r nem hallanak t�ged. Ez azt jelenti, hogy... l�ssuk csak... tizen�t m�sodperced van, hogy megtanulj tibeti�l �s kidum�ld innen magad.

Avraam arc�n �rzelmek sokas�ga futott �t, annyi, mint m�g soha. Szerencs�j�re senki nem l�tta.

- Hogyan csin�ltad? Mit mondt�l nekik?

- Csak az igazat - hallatszott Daneel hangja, mik�zben a felvon� elindult lefel�. - Azt, hogy a Sz�rnyas Oroszl�n �jra rep�l.

***

Tudta, hogy Avraam most egy darabig nem okoz gondot. A szerzeteseknek meghagyta, hogy engedj�k szabadon �t is, Feleg�rt is, ahogy lemegy a Nap. � viszont ezt m�r nem k�v�nta megv�rni.

A szirt tetej�n �llt, v�rta a napfelkelt�t. Barna haja lobogott az er�s sz�lben, fekete pal�stja a leveg�ben �szott.

Az �gre n�zett, a csillagokra gondolt �s saj�t apj�ra, arra a sorsra, amit �nk�nt v�llalt az�rt, hogy szolg�lhassa Mekar�t mindazzal, amije van.

A fejvad�sz �s b�rgyilkos h�l�zattal, melyet a Caleon-h�z fogott �ssze, �s amelyben a chicagoi maffi�t�l a jap�n jakuz�ig szinte mindenki benne volt.

Azzal a kiv�teles intelligenci�val, amit soha senki nem n�zett volna ki bel�le.

Harci tud�s�val, melyet h�rom�ves kora �ta az emberek vil�g�nak legjobb fegyvermesterei �s harcm�v�szei oltottak bel�.

Strat�giai �rz�k�vel, taktikai elemz�k�szs�g�vel �s k�l�nleges diplom�ciai k�pess�g�vel, amelyekkel szinte minden probl�m�ra megtal�lta a legoptim�lisabb megold�st.

Leakasztotta a nyak�b�l a med�lt, melyet a hercegn�t�l kapott, a feje f�l� emelte �s egyetlen mozdulattal elroppantotta a foglalatban �rz�tt �vegcs�t. Permetk�nt hullott vissza r� Mekare Corvinus dr�ga v�re.

A Nap felkelt, egy pillanatra elvak�totta a s�t�ts�ghez szokott v�mp�rt. Azt�n Daneel Caleon sz�tt�rta a karj�t �s len�zett. Csak most j�tt r�, hogy a l�bai elv�ltak a talajt�l, s val�j�ban m�r percek �ta lebeg. Gy�ny�r� arc�t f�rdette a f�ny, s ha most Mekare itt lett volna, megesk�d�tt volna r�, hogy a fiatalkori Domenicot l�tja.

A fiatalember tov�bb emelkedett.

Ideje hazat�rnem, gondolta.

***

Avraam hat�rozott l�ptekkel v�gott �t a termen, Feleg�r alig tudta k�vetni.

Hogy merte? Hogyan mer�szelte...?

Mekare h�ttal �llt, s asztala f�l� hajolva tanulm�nyozott valamit, amikor Avraam m�g� �rt.

- �rn�m, valamir�l tudnod kell...

Mekare megfordult �s k�zelebb l�pett Avraamhoz. Jobb kez�t kiny�jtotta, s tenyer�vel v�gigsim�totta a v�mp�r arc�t.

- Most az egyszer - ez egyszer - lehet�s�ged ny�lt megtanulni, mit jelent vesz�teni. Tedd m�lt�s�ggal, dr�ga Avraamom... �s ne szalaszd el az alkalmat.

Avraam eln�zett Mekare v�lla felett.

- Az �tkozott kurafi - mondta, de a hangj�ban m�r nem volt harag, ink�bb csak �szinte elismer�s.

Az asztalon, Mekare Corvinus m�g�tt egy rojtos, megs�rgult pergamentekercs fek�dt - rajta pecs�t, s a pecs�tben a Caleonok ezer�tsz�z �ve haszn�lt c�mere.

Egy ugr�shoz, vagy rep�l�shez k�sz�l�d� gy�ny�r�, fens�ges sz�rnyas oroszl�n.

2009.06.27. Daneel Caleon