Az id�k v�gezet�ig

Az �jszaka cs�ndje balj�san borult a h�f�dte t�jra. Hatalmas feny�k �lltak �rt a kunyh� k�r�l, melynek ablakain l�mpaf�ny ontotta mag�b�l a vil�goss�got, jelezve, hogy m�gsem alszik mindenki ezen a k�sei �r�n. A f�b�l k�sz�lt �p�let pici volt, de stabilabb, mint a Bastille egykor.

Norema a kandall� el�tt a f�ld�n �lve hossz� levelet olvasott. A fia r�szletesen besz�molt mindenr�l, ami t�vol innen t�rt�nt; mes�lt a l�zad� lycanek �ld�z�s�r�l, az �j t�rgyal�sokr�l, a S�rk�nyos Rend tagjain mutatkoz� �rdektelens�gr�l. Elszorult a sz�ve. Nem kellett volna otthagynia Estelnek ezt a terhet, erre m�g semmik�pp sem lehetett k�sz. Sz�ks�ge lenne r�, de oly t�vol volt t�le �s a hazat�r�sre pedig � lett volna m�g k�ptelen.

Szerette a t�jat, a nyugalmat. Beleszeretett a szabads�g oly m�mor�t� �z�be, melyet szinte elfelejtett a hossz� �vek alatt. Itt megvolt mindene �s b�cs�t inthetett a k�telezetts�geknek – egy id�re legal�bbis.

Ahogy teltek a napok, egyre ink�bb �rezte, hogy sz�ve visszah�zza otthon�ba mindazokhoz, akiket �gy szeretett. Persze, e n�lk�l a gyorsan megszervezett �s m�g gyorsabban v�ghezvitt sz�k�s n�lk�l tal�n sosem �ri el, hogy k�nnyed sz�vvel gondolhasson Franciaorsz�gra �s mindarra, ami m�g ott v�rta.

Eltette a levelet, majd belen�zett a ropog� fahas�bok t�z�be, mened�ket keresve forr�s�gukban. M�g b�ven volt id� pirkadatig, mikor egy v�mp�r v�gre hazat�r vad�szat�r�l. Fea ismerte a k�rny�ket, sok �vvel ezel�tt �ppen el�g hossz� id�t t�lt�tt el ezen a vid�ken, hogy kiismerje mag�t a h�f�dte hegycs�csok �tveszt�j�ben �s a havas feny�erd�k tenger�ben. Csakhogy a hazat�r�s pillanata m�g nem �rkezhetett el, �gy a n� nem is �rtette el�sz�r, mi t�rt�nik k�r�l�tte.

A kandall� l�ngja megremegett, majd egy szempillant�s alatt elaludt. A f�nyek pislogni kezdtek, hogy azt�n �tadj�k hely�ket a s�t�ts�gnek. Norema most m�r l�pteket is hallott, melyek �vatosan k�zeledtek; talpuk alatt ropogott a frissen hullott h�. Legal�bb t�zen lehettek �s az eddig tapasztaltak alapj�n egyszer� m�gusokra sz�m�tott – rosszul.

A var�zsl�kat nem volt b�lcs dolog lebecs�lni; erej�k igencsak hathat�snak bizonyult, mikor a boszork�ny v�d�b�b�j�t egy szempillant�s alatt szerteoszlatt�k, kollekt�v var�zslataik pedig �mulatba ejtett�k a n�t. Ha nem �pp ellene sz�vetkeztek volna, biztos felk�ri �ket, csatlakozzanak a Sz�vets�ghez.

Norem�nak �pp csak annyi ideje maradt, hogy a kandall� p�rk�ny�n tartott atham�t kivegye a tart�j�b�l �s ruh�ja al� rejtse, mikor minden �tmenet n�lk�l berobbant az ajt� �s vele egy�tt az ablakok is. A leveg�ben faforg�cs sz�llt, par�zsl� hamuval keveredve. A jeges sz�l �tj�rt mindent �s mag�val hozta a betolakod�kat is.

A n� pontosan tudta, hogy egyed�l semmi es�lye sem lehet a f�rfiak ellen, �gy nem tehetett m�st, minthogy menek�lt. Csup�n azon n�h�ny v�mp�rk�pess�g�nek k�sz�nhette, hogy elker�lte a fel� haj�tott t�zlabd�kat, amit Mekar�t�l �s Tar�t�l kapott �vekkel ezel�tt, a Sz�vets�g megalakul�sakor.

A pul�ver, ami rajta volt, el�g meleget adott n�h�ny percig, de egyszer� top�nk�j�ban szaladni m�r nem volt olyan k�nny� a magas h�ban. F�zni m�gsem f�zott t�mad�inak h�la, akik k�z�l egy sem tal�lta �rdekesnek jelenlegi otthon�t, mind �t mag�t vette c�lba. Meghalok, futott �t elm�j�n. Nevets�ges hal�l lenne.

Egy s�t�t �rny libbent mell� �s karjaiba z�rta, majd a leveg�be emelkedett vele. Fea meg�rezte a betolakod�kat, ahogy elsuhant a s�t�t �gen pr�d�ra lesve – mindig tal�lt egy-egy elt�vedt vad�szt vagy t�r�z�t, hogy csillap�tsa szomj�t –, �gy megfeledkezve mardos� �hs�g�r�l, Norema seg�ts�g�re sietett. Sokan voltak �s mind var�zsl�, ami nem jav�tott az es�lyeiken.

Fedez�kbe kellett vonulniuk s azt�n, mikor a biztons�g �rzete meger�s�tette lelk�ket, felkerekedhetnek, hogy egyenk�nt v�gezzenek a f�rfiakkal. A karjai k�zt vacog� Norema miatt a lehet� legk�zelebbi helyre rep�tette �t, egy barlang bej�rat�hoz.

A v�mp�r elindult befel�, de a boszork�ny vacill�lt. Zavarta valami, t�bb dolog is, ami azt illeti. �ld�z�ik t�l gyorsan feladt�k, hogy v�gezzenek vel�k, hi�ba a rep�l�s el�nye. A barlang nem t�nt a sz�m�ra kifejezetten biztons�gosnak, r�ad�sul m�gia jelenl�t�t �rezte vibr�lni a leveg�ben. Nem, itt csak baj �rhet minket.

-          Nincs mit�l tartanod.

Fea szavaira k�zelebb l�pett, meg is torpant azonnal. Most m�r pontosan tudta, hogy csapd�ba s�t�lnak. Ahogy sz�l�sra nyitotta a sz�j�t, ajk�t sikoly hagyta el, amint egy penge felhas�totta a b�r�t �s meg�llapodott a l�b�ban. T�mad�ja nem �rhette meg, hogy siker�t megossza t�rsaival, egy hatalmasra duzzasztott t�zlabda hamuv� �gette, melyet az egyre er�s�d� sz�l mag�val is ragadott.

A v�mp�r azonnal a n� mellett termett �s �tkarolva maga ut�n h�zta. F�jdalm�ban Norema el is felejtkezett a csapd�r�l, aminek gy�r�je folyamatosan z�r�dott k�r�l�tt�k. Ahogy kir�ntotta combj�b�l a peng�t, az s�r� fekete f�st�t hagyva maga ut�n, �r�kre elveszett a s�t�t m�gia birodalm�ban, sz�nni nem akar� f�jdalmat okozva a boszork�nynak.

M�g n�h�ny l�p�st tettek befel�, �ppen csak eggyel t�bbet, mint kellett volna.

Norema riadtan fordult vissza a kij�rat fel�, a s�t�t aur�ban tapogat�zva, mely �thatolhatatlan massz�v� s�r�s�d�tt. Nincs ki�t.

Hi�ba a var�zsereje, ezt a m�rt�k� fekete m�gi�t k�ptelen volt legy�zni �s gy�gyulni nem akar� l�ba sajg�s�t�l gondolkozni is alig volt k�pes. Mellette a v�mp�r nagyokat nyelve egyre t�volodott. Az el nem �ll� v�rfolyam l�tv�nya �s az �ltet� ned� h�vogat� illata esz�be juttatta eddig elfeledett �hs�g�t �s nagyobb er�vel t�rt r�, mint b�rmikor hitte volna. M�g � megmaradt a kij�ratot k�r�lvev� s�t�ts�g mellett, p�rja egyre beljebb bicegett a barlangban, r�tal�lva a melegvizes forr�sra.

A seb cs�nya volt �s a d�moni eszk�znek k�sz�nhet�en egy�ltal�n nem gy�gyult, mindemellett az erej�t is mag�hoz vonzotta. N�h�ny var�zsig�vel pr�b�lta csillap�tani a v�rz�st, de csup�n annyit �rt el vele, hogy gyeng�bbnek �rezte mag�t t�le. Jobb �tlete nem l�v�n a forr�s viz�vel tisztogatta a sebet – �s a pul�ver�vel. Nem hitte, hogy meg�lik a reggelt, legal�bbis, hogy � nem, azzal tiszt�ban volt. Pontosan l�tta Fea megvillan� tekintet�t, ami miatt ink�bb min�l t�volabbra h�z�dott t�le. Tudta azt is, hogy csak id� k�rd�se, mikor uralkodik el az �hs�g a f�rfin �s ha els�re nem is, de sz�pen lassan biztosan meg�li majd. Mert seg�ts�get nem tudott h�vni.

Ez a terv t�k�letes volt. Egy ilyen energiamez�n napok �ta dolgozhattak m�r, a t�r nehezen beszerezhet�, de az egyik leghat�sosabb fegyver a var�zsl�k vil�g�ban. Innen kijutni lehetetlen, hacsak nincs itt a h�rom alap�t� tag, akiknek viszont nem tudott �zenni, mert var�zserej�t mag�ba z�rja egy s�t�t var�zslat. Lenne m�dja ugyan, hogy valahogy m�gis kiszabaduljon, de az vesz�lyes m�dszer. Igaz, haszn�lta m�r – sikerrel. Most viszont f�l� volt, hogy Fea r�t�mad, mikor �pp nem tud v�dekezni. Meg kellett azonban b�znia benne, mint eddig mindig tette. A var�zslat elsz�vja majd az energi�j�t �s csak rem�nykedhet onnant�l, hogy mindketten kitartanak, m�g meg�rkezik a seg�ts�g.

Ahogy eln�zte a f�rfit, aki k�rmeit a szikl�ba v�jta, hogy uralkodni tudjon mag�n, r�j�tt, kevesebb ideje van, mint gondolta. B�rmire is k�sz�l, meg kell tennie most, vagy tal�n m�r nem lesz r� alkalma.

Elhelyezkedett a f�ld�n �s koncentr�lni kezdett. Elengedte mag�t, lelke lassan elhagyta a test�t �s egy k�zeli mad�r�ban �llapodott meg. A helyzet s�lyosabb volt, mint legut�bb, �gy nem volt ideje a megriadt mad�r lelk�t megnyugtatni, azzal v�rnia kellett, m�g elv�gzi a feladat�t.

A r�ti sasnak hossz� �r�kat kellett volna rep�lnie, hogy eljusson Mekar�hez, vagy Tar�hoz �s a k�t n�nek ugyanannyi id�be tellett volna meg�rkeznie. A kudarc gondolat�ra �sszer�ndult, hogy szinte kizuhant a mad�rb�l, �m er�t vett mag�n. Lennie kell valakinek, aki tud seg�teni.

A sas elindult h�t, hogy utols� rem�nyt ny�jtson a boszork�nynak.

***

Norema �rthet�en rettegett az �let��rt, de valamir�l fogalma sem volt. Tara k�t napja olyan �lmot l�tott, ami arra k�sztette, hogy felzavarja az eg�sz Corvinus-kast�lyt ver�f�nyes naps�t�sben.

-          Bar�tn�nk bajban van!

-          Ugyan, mi baja lehetne, mikor �ppen az�rt t�vozott ilyen siet�sen, hogy megpihenjen, t�vol mindent�l �s mindenkit�l?

Marcus k�rd�se jogos volt. Mekare r�b�lintott volna, ha nem lett volna balj�s el��rzete neki is. Tudta, hogy Tar�nak igaza van, amellett a k�tel�k�k olyannyira szoross� v�lt az �vek sor�n, hogy meg�rezt�k, ha valamelyik�knek sz�ks�ge volt a m�sik kett�re. �gy volt ez akkor is �s volt lehets�ges, hogy a k�t n� k�zel j�rt. Nagyon k�zel. M�g�tt�k Estel loholt, �l�n k�t osztagnyi rendtagnak, m�g Mekare a Hal�loszt�it vezette. Az �t sor�n elhaszn�lt v�rmennyis�g ut�n azon gondolkozott, nem tette rosszul, hogy el�re palackozni kezdte saj�t, meglehet�sen �rt�kes v�r�t. Tara m�g�tt farkasai rohantak, valamennyien a bajba jutott alap�t� seg�ts�g�re sietve.

-          Csak nehogy k�s�n �rkezz�nk – ez j�rt mind�k gondolataiban.

Ahogy Mekare feln�zett az �gre, megpillantotta a f�l�tt�k k�r�z� sast. A mad�r hitetlenkedve figyelte a menetet, majd r�j�ve, hogy �szrevett�k, �les fordulatot vett �s a barlang bej�rat�hoz vezette �ket.

Tara �sszerezzent, ahogy a barlang sz�j�hoz l�pett �s v�gigsim�tott a falakon. A hideg m�lyebbr�l �rkezett �s s�t�tebb volt ann�l, amire sz�m�tott. Olyan er�t rejtettek a k�vek, ami megriasztotta �t is �s a kir�lyn�t is. Csakhogy m�g dolguk volt, miel�tt var�zsolni kezdhettek volna.

A m�gusok minden tud�sukat bevetett�k, hogy sz�vets�geseket k�sz�tsenek maguknak, h�b�l, f�b�l, elhullott �llatok tetem�b�l, vagy ak�r az alvil�g szolg�inak seg�ts�g�vel. Nem sz�m�tott m�r a j�zan �sz, csup�n az id�, ami v�szesen fogyott.

***

Ahogy lelke elhagyta a mad�r test�t, Norema ism�t a barlangban tal�lta mag�t, gyeng�n �s kimer�lten. Sokkal r�videbb ideig id�z�tt az �llatban, mint legut�bb, m�gis nehezebb volt sz�m�ra a v�lt�s �s megtartania az akarat�t. A f�lelemmel k�zd�tt �s a test�ben megmaradt �szt�n�kkel.

Fea hi�ba viaskodott mag�val annyira, �gy t�nt, a szomj�s�g gy�z�tt �s most j�zan esz�t�l megfosztva a szinte magatehetetlen n� fel� tartott. Nem v�gyott m�sra, csak meg�zlelni v�r�t, oltani szomj�t vele, hogy elm�ljon ez a sz�rny� �rz�s. Meg kellett tennie, nem volt m�s v�laszt�sa. �hezett!

A boszork�ny tekintet�vel a k�rnyezet�t p�szt�zta. Id�t kellett nyernie, m�g a kinti csata v�get �r �s a t�bbiek valahogy bejutnak ide. Nem tudta, meddig tarthat, de nem adhatta fel �ppen most. Megpillantott egy megfelel�nek t�n� k�darabot, ami ugyan t�l messze volt t�le, de annyi ereje m�g volt, hogy var�zslattal r�ptesse. Szomor�s�g �lt a szem�ben, ahogy az egyre k�zeled� v�mp�rra n�zett.

-          Bocs�ss meg nekem – suttogta, majd minden erej�t �sszeszedve elm�j�nek erej�vel elemelte a k�vet a talajt�l �s egyenesen a f�rfi kopony�j�nak csapta.

Csont repedt �s v�kony v�rpatak kezdett csordog�lni az �jult f�rfi mell�, de Norema m�r a gondolatait sem tudta ir�ny�tani. Nem tudott �r�lni vagy szomorkodni, �ress� v�lt szinte teljesen. Utols� ereje, ami m�g megmaradt, �szrev�tlen�l lengte k�rbe a f�ld�n fekv� k�t alakot.

***

A napok monoton egyhang�s�ggal �s csiga lass�s�ggal teltek. Nehezen viselte az �gyhoz k�t�tts�get, de ann�l ink�bb �lvezte a kezdetben morcos, majd egyre megenyh�l� arcokat. Ism�t itthon volt, bar�tok k�zt, biztons�gban. Mekare �s Tara h�trahagyt�k katon�ikat, hogy harcoljanak, �k ketten pedig mindent elk�vettek, hogy �tjussanak a feketes�gen. D�bbenten fogadt�k a l�tv�nyt, ami a szem�k el� t�rult, de volt annyi l�lekjelenl�t�k, hogy ell�tt�k a k�t sebes�ltet �s mire kivitt�k �ket a leveg�re, a cselsz�v� m�gusok egyt�l egyig meghaltak.

Mekare rem�nykedett, hogy lesz kit kik�rdezni�k, �gy viszont csak annak �r�lhetett, hogy k�t sz�kev�nye nem �r�kre mond nekik b�cs�t. Majdnem elk�stek, s ha nem b�znak az �szt�neikben, val�ban �gy t�rt�nt volna. Drake Orionis mindig arra tan�totta �ket, hogy ha az �szt�neik m�sra sarkallnak, mint a j�zan �sz, ne k�slekedj�nk �s azokat k�vess�k. Igaza volt.

Most a gyeng�lked�n �ltek Tar�val, mindketten Norema �gy�nak v�g�ben. A l�ba sz�pen gy�gyult, de a var�zslatnak k�sz�nhet�en hossz� �vek �ta ez az els� olyan sebe, aminek emberi id� kell majd, hogy behegedjen, �m a nyoma megmarad. J� eml�k lesz ez valamennyi�nknek, mosolyodott el Tara.

A mellett�k lev� �gyon Fea b�biskolt �ppen, fej�n k�t�s �ktelenkedett Norema kell�en er�s �t�s�nek k�vetkezt�ben. A fekete m�gia aur�ja mindent megv�ltoztatott. Az odabent szerzett s�r�l�sek nem gy�gyulnak meg hamar, mindnek id� kell, ami jelen esetben tal�n nem is baj. Id�t kaptak, hogy �tgondoljanak mindent. Most l�thatt�k, mennyire sz�ks�g�k van egym�sra, hogy mennyire �sszetartoznak. Hi�ba t�volodtak el egym�st�l az �vek folyam�n, k�z�s sz�v dobog benn�k, mely az id�k v�gezet�ig l�ktetni fog.